A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. április 18., szerda

Bohó álmodó...


Mikor pipacsszirmot érlel a szép májusi nyár,
és virgonc széllel táncol a virágzó határ,
választok magamnak egy titkos fekhelyet,
amit egyedül, csak én, csak én ismerhetek.

Ott lefekszem a fűben, és arra gondolok,
ébren vagyok-e vagy éppen álmodok,
hisz minden lépésnyomom virágoktól ékes,
akárhová érek, akárhová nézek.

Ámulattal bámulom a csupa-csuda tájat,
s árván hullt könnyeimre rávetül a bánat,
mert új színt ragyog fel néhány  régi emlék,
mely köddé vált a múlttal, akárcsak az érzés.

Mégis-mégis boldog lesz minden pillanat,
ami szívemből s lelkemből ki és felszakadt,
mert az emléknek elég néhány gyengéd szó,
mit papírra vetett egy bohó álmodó.

Vers:Kun Magdolna

4 megjegyzés: