A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. február 19., vasárnap

Megkövetett már


Megkövetett már sok levéltépő zápor,
s áztatott zimankós telű sötét fergeteg,
miből viharszelek téptek gyolcs-fehér reményt,
hogy befoltozzák vele a feslett éveket.

Jártam talpig sárban, betontört úton,
ott hol, rongybabákat áztatott a könnyem,
 s ott is ahol visszasírtam minden olyan embert,
kikben hinni, mertem s bizalomra leltem.

Küzdöttem és buktam, mint annyian mások,
 kik egyenként hulltak az élet-ásott sírba,
s kiknek eső ázott fejfájára áldott kezek fontak
kék búzavirágot, égi koszorúba,

de soha nem adtam meg magam,
akkor sem, ha a lét szikrája pislákolva gyúlt,
mert tudtam, bárhogy elvérzik előttem a jelen,
bátorsággal kiáll értem a büszke élű múlt.

Vers.Kun Magdolna

4 megjegyzés:

  1. Kedves Magdi! Ismét egy gyönyörű vers ! Többször is végigolvastam, balzsamként hat megtépett szívemre.Köszönöm.

    VálaszTörlés
  2. Ne is add meg Magad! az Embert méltósága és Szeretete teszi Emberré! Szép nagyon!

    VálaszTörlés
  3. Drága Annaliz!
    Nagyon örülök, hogy itt voltál és itt hagytad elismerő szavaidat
    Szeretettel ölellek.
    Magdi

    VálaszTörlés
  4. Drága Judit!
    Nagyon nehéz a sorozatos kudarcokon felülemelkedni, de van, amikor az életérzés erősebbnek bizonyul.
    Köszönöm, hogy itt voltál.
    Szeretettel gondolok rád.
    Magdi

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.