A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2011. április 5., kedd

Emelj fel magadhoz...




Tavasszal,
mikor az ébredező horizonton
virágsóhaj nyílik,
emelj fel szemed sugaráig,
hogy árnyékos múltam,
oly fényes legyen,
mint a napba tükröződő
színt játszó üveggyöngy,
melynek varázs-nyalábjából sző
ezüst lajtorját
a csillag-ösvényre szédült
néma hold.
Nyáron,
ha lehunyt szempillád alatt,
a megrebbenő mozdulatok
szirom-ágyon ringatják
hozzád menekülő gondolataim,
formáljon szívet párnádon
a jelenvillanás
csókra vágyó gyönyöre.
Ősszel,
mikor sárgult falevélkék ereire vés
köd-mámoros csendet
a szél fonákon táncoló idő,
öleld magadhoz résnyi boldogságom,
s akkor én tudni fogom,
nem görgetik azt,
gyorsan szálló futófelhők,
az esőt hullató zivatargócok elé.
Télen, ne tégy mást,
csak emlékezz az elmúlt évszakok
megélt szépségeire
és zárt tenyérben őrizd pillangó
szerelmem

4 megjegyzés:

  1. Nagyon szép.
    Mindig szívesen jövök hozzád, kellemes környezetben, szépet olvasni, ez ma bearanyozza a napomat.:)

    VálaszTörlés
  2. Neked is szép napot és hetet kívánok, kedves Józsi!
    Köszönöm látogatásod:)

    VálaszTörlés
  3. Drága Rózsa!
    Mindig öröm, ha itt vagy nálam:) Köszönöm szép szavaid.
    Ölellek szeretettel.Magdi

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.