A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2011. február 20., vasárnap

Szerelmedért...



Olyan sután szeretlek,
mint egy árva őzgida,
kinek nincsen barátja,
sem anyja, sem otthona,
s ki nem tudja, hogyan kell
megvédeni önmagát,
mikor leselkedik rá
a végzetes sorscsapás.

Hogyan szeresselek,
tisztán és szabadon,
nem sértve a múltat,
mely, áttör a falakon.
S hogy ne ejtsek könnyet,
ha arcvonásod látom,
mikor simogató fény lesz
a megvetetlen ágyon,
és elringat minden éjjel,
mint egy gyermeket,
kit túl régen elhagytak
az égben járó Istenek.
Fogadj el hát így,
amilyen most vagyok,
szorítsd ezt a testet,
melyre sokszor ostor csapott,
s ne hagyd kihűlni
az öröktüzű lángot,
mely valaha egy szikrából gyúlt,
és most felparázslott.

Kun Magdolna


8 megjegyzés:

  1. Jó volt itt nálad, mint mindig.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, hogy itt voltál:)
    Igazán megtisztelő látogatásod.
    Szeretettel.
    Magdi

    VálaszTörlés
  3. Kedves Magdika,nagyon szép a versed, és minden szónak értem az értelmét, azt hogy honnan indult , és hova megy ,szépen írsz még mindig , és egyre szebben,Gratulálok :)
    Köszönöm , hogy olvashattam :)
    Ölellek : Myra.

    VálaszTörlés
  4. Gyönyörű vers, drága Magdi!

    Ölellek! Mariann

    VálaszTörlés
  5. Drága Myrácska!
    Jó téged újra látni:)
    Nagyon köszönöm a kedves szavaid.
    Mindig szeretettel gondolok rád.
    Magdi

    VálaszTörlés
  6. Drága Mariann!
    Köszönöm, hogy jöttél.
    Nagyon örülök neked.
    Szeretettel ölellek.
    Magdi

    VálaszTörlés
  7. Kedves Magdi!

    Gyönyörű! Szavakkal elmondhatatlanul ...!

    Szeretettel. András

    VálaszTörlés
  8. Nagyon köszönöm András!
    Igazán kedves vagy:)
    Szeretettel.
    Magdi

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.