A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2011. február 20., vasárnap

Szállj velem...


Ragadj meg két karoddal,
vond ajkadhoz ajkam.
Engedd útjára a gyönyört
lassan, nagyon lassan.


Élénkíts fel csókoddal,
lobbantsd lángra testem,
perzseljen a tudat,
hogy így még nem szerettem.


Varázsolj el szép szavakkal
-életre kelt vággyal-
bűbájt adó fényéjszakán vad,
őrült tombolással.


Ölelj szabad szívvel,
mint egy képből éledt álmot,
mit nem engedsz el többé,
mert ez a valóságod.


Feledtesd majd velem,
hogy bűnnel telt az élet,
s a világban kóborló dac
megöl minden szépet.


Adj mosolyt akkor is,
ha könnyes lesz a szemed,
ha már égi szárnycsapásunk
föld mélyébe veszett.


6 megjegyzés:

  1. Mit is írhatnék.....nagyon-nagyon tetszik! Köszönöm ezt az élményt is!:) Hatalmas ölelés Drága Magdi!

    VálaszTörlés
  2. Kedves Magdi!

    Mélységeimben érint a vers - az ének - a zene!

    Köszönöm Neked!
    Szeretettel. András

    VálaszTörlés
  3. Drága Vadvirág!
    Mindig nagyon örülök látogatásodnak és kedves szavaidnak.
    Szeretettel ölellek.
    Magdi

    VálaszTörlés
  4. Nagyon köszönöm, kedves Józsi!
    Megtiszteltél látogatásoddal.

    VálaszTörlés
  5. Kedves András!
    Köszönöm, hogy megérintett versem mondanivalója.
    Számomra ez nagy megtiszteltetés.
    Szeretettel
    Magdi

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.