Ki az, ki mindennap megköszöni
léted,
ki két szemedben
látja a világmindenséget.
Aki egyetlen
bántásodért ölni volna képes,
s aki önnön életét is
feláldozna érted.
Mondd, ki az, kinek éjei,
s nappalai éke,
csengő-bongó hangodnak
édes-bús meséje,
mit megértéssel hallgat,
szeretettel vigyáz,
hisz kincsnek veszi minden
Istenáldott szavát.
Ki az ki sors utadon sosem
hagy majd cserbe,
kinek ott szárnyal
melletted gondolata, lelke,
kinek egyszerű
kívánsága csupán annyi csak,
hogy tőle kapott életedet soha fel ne add.
Mondd ki az, ki lelkedbe
mélyen belelát,
és messziről is tisztán
hallja szíved sóhaját.
Aki felnőtt emberként
is kisgyermeknek lát,
s aki egy életen át
hálás azért, hogy a te anyád.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.