Magam köré gyűjtöm szívem
kincseit,
hogy begyógyítsam velük
az élet sebeit,
mert e, kincsek azok
melyek vigaszt hoznak rám,
mikor legbelül valami
égetően fáj.
Magam köré gyűjtöm a
múlt emlékeit,
hadd enyhítsék öregségem
keservéveit,
hisz a múlt emlékeztet
arra a boldog ifjúságra,
mikor még lelkemben béke
volt és hála.
Úgy indulok majd a messzi
vándorútra,
hogy szemem barázdáit
könnyeim ne mossa,
mert én is megéltem
már annyi szépséget és jót,
hogy mosolyogva hagyjam
itt a földön maradót.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.