Koldusként veszni

Neki már régen összetört az álma,

neki már rég nincs célja, terve, vágya,

hisz az ő élete már akkor véget ért,

mikor emberségét semmibe vették.

Benne már rég elvéreztek azon mély sebek,

melyekre nehéz sorsa könnyet pergetett,

s miket nem gyógyíthat be soha-soha semmi,

mert ki szegény annak koldusként kell veszni.

Az ő erős, bátor szíve már sokat szenvedett,

még sem vár kegyelmet, sem könyörületet,

inkább az égbolt felé emeli ránccal telt kezét,

és egy halk imába sírja bele rongyos életét.

Kun Magdolna