Remény és hit

Mikor beteg voltam, fiam, felnéztem az égre,

és kértem Istent, életemnek ne legyen még vége,

mert tudom, mily fájdalmas azon árvák sorsa,

kinek nincs már otthona, nincsen édesanyja.

Mikor beteg voltam, fiam, azért imádkoztam,

hogy két kicsi kezecskédet halálomig fogjam,

fogjam és szorítsam, hogy Te is, éppúgy érezd,

 a szeretetnek még a halál sem vet véget,

Mikor beteg voltam, fiam, nem maradt más nekem,

csak a Jóistenbe vetett reményem és hitem,

mert egyedül ő volt az, ki tudta, milyen is lehet

elengedni kezeit egy kicsiny gyermeknek.

Ma is megköszönöm, és még ezerszer és újra,

amiért nem hagytad, Uram,, hogy porba legyek hullva,

hiszen  erőt adtál, bátorságot, kitartást és hitet,

ahhoz, hogy újra egészséges legyek.

Kun Magdolna