Ha majd elgyengülő
lábam
csillagport tapos,
s talpam alatt sem
virulnak
vérző pipacsok,
te szedj a rétről
vadvirágokat,
hogy beboríthasd vele
porsírhantomat.
Mert tudnod kell,
én ott a mélyben is
hinni fogom,
hogy a kezed által
szedett virág
visszaadja azt,
amit a szív könnyezve,
és fájva
a földön hátrahagy.
Kun Magdolna
Csodálatosan szép gondolatok...
VálaszTörlésSzeretettel - Miki
Köszönöm Miki!
VálaszTörlésSzeretettel.
Magdi