Elfutnak az évek

Elfutnak az évek. Elfut az egész élet,

miből néhány év marad még

mit veled tölthetek.

Mert a sorskönyvében valahogy

nem úgy írták meg,

hogy egy emberöltőn át

 foghassam kezed

De nem bánom, nem bánom,

 ha pár év is az, mit veled tölthetek,

hisz e pár évben is fellelhetem

az egész életet.

S fellelhetem mindazt

mi majd egykoron kivirágoztatja

hervadt alkonyom.

S ha majd kivirágzik egykor

hervadt alkonyom,

újra a rügyező tavasz arcát láthatom.

Így lelkem és a szívem

 sosem gondol arra,

hogy együtt megélt éveinket

az elfeledés havas szele

más irányba fújja

Kun Magdolna