A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2015. június 21., vasárnap

Akkor, amikor


Akkor, amikor még színe volt a nyárnak,
és ég magasra nőttek a búzakalászszálak,
végtelenbe nyújtózott a mező, erdő, rét,
mert, akkor minden szép a végtelenbe ért.

Akkor, amikor még színe volt a nyárnak,
a boldog madarak fütyörészve szálltak.
Nem félték a vihart, sem a mennydörgést,
mert szárnyaikra simult az áldott Istenkéz.

Akkor, amikor még éke volt a szónak,
írott és íratlan versek szóltak rólad.
Versek, melyek ősszel, télen utat mutattak
oda, hol a tűzpipacsok nyárban virultak.

Most, hogy már hervadásban jár
a pipacsoktól ékeskedő virágos határ,
bennem is elvéreztek a nyári szép mesék,
s vele minden szó, és minden ölelés.

Kun Magdolna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése