A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2014. december 10., szerda

Valamikor karácsonykor


Valamikor a te szíved is átjárta a karácsonyi láng,
s te is hitted gyermekként a mesék igazát.
Valamikor téged is ölbe vettek szépen,
hogy melegedj a csillagszórók ékes fénytüzében.

Valamikor te is érezhetted azt,
az anyai kezek, hogy simogattak,
s hogyan lett annak áldott melegsége,
álmatlan éjeid pihe-puha fészke.

Valamikor a te arcod is mosolypírban égett,
mikor kicsi kezecskéid piros masnit tépett,
és fellelte benne mindazt a sok kincset,
amit szeretteid ajándékul a fenyő alá tettek

Valamikor te is vártad, hogy az ünnepek
azokkal teljenek, kik nagyon szeretnek,
s kiknek az volt a boldogság, ha szemeidben látták,
a kacagó öröm gyermekies báját.

Valamikor lázálmodban anyád szólongattad,
kötényébe bújtál, hogy lassacskán elalhass,
mert tudtad, hogyha kispárnádra éji-könnye hull,
gyermeki lelked rögtön meggyógyul.

Hát te, akit a távolság, s a harag bőszít most,
nyújtsd kezed egy imára, mely feloldozást hoz,
és szaladj vissza oda, abba a réges-régi házba,
ahol szívkulcsoddal nyílik az ajtó rozsdás zárja.

Kun Magdolna

2 megjegyzés:

  1. Nagyon szép vers és nagyon kedves fotó - egy igazi Karácsony...

    Szeretettel - Miki

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm Miki!

    Szeretettel.
    Magdi

    VálaszTörlés