A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2014. december 9., kedd

Mi marad belőlem


Mondd, mi marad meg belőlem neked,
ha elvágtáznak velem a gyors iramú szelek,
s ha nem leszek már más, csak levélroppanás,
mely próbálja túlélni a bakancstaposást.

Mondd, megmarad-e szívedben virágillatom,
halk sóhajjal belé dúdolt álmatag-dalom.
Azok a nyári lopott csókok, azok a téli ölelések,
mikről szép gondolatú versszavak mesélnek.

Mondd, meddig őrzöd meg kezem lágyságát,
összekulcsolt ujjainknak szilárd tartását,
szemem tekintetét, mely szemedben parázslott,
mikor ábrándos ajkunkon csókok nyoma látszott.

Mondd, sírsz-e értem párcsepp emlékező-könnyet,
melyek múltunk idejéből vulkánként kitörnek,
vagy végleg feledésre ítélsz néhány év után,
s mint kit sosem szerettél, úgy gondolsz majd rám.

Kun Magdolna

4 megjegyzés:

  1. Gyönyörű! Lenyűgöző vagy Csillaglány.

    VálaszTörlés
  2. Nagyon köszönöm kedves szavaid Józsi!

    Szeretettel.
    Magdi

    VálaszTörlés
  3. Csodaszép a versed Kedves Magdika!

    Szeretettel - Miki

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm Miki!

    Szeretettel.
    Magdi

    VálaszTörlés