Anyám mondta,
az álmok délibábok,
melyek tünékenysége
mindig könnyet hagy,
és szépségük,
mely kiteljesült
bennünk,
úgy illan tova,
mint a gondolat.
Mégis tovább álmodom
bohó álmaim,
mégis hiszem,
hogy valóság lesz az,
ami ma még csak fantáziakép,
de egy napon talán,
igaznak marad.
Vers:Kun Magdolna
Fotó: Ernest Gotthard
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.