Csak még egyszer

Csak még egy kicsit szeretnék boldog szívvel élni,

pár röpke évbe sűríteni évtizedeket,

küzdeni azért, miről csak álmodozni mertem,

s miről sosem gondoltam, hogy valóság lehet.

Csak még engedné a sors, hogy bizonyítsam neked,

bolond- bolond szívemmel mire lennék képes,

 hány sivatagi árkot ásnák ki elgyengült kezemmel,

hogy kiszáradt ajkaidon vízcseppekként égjek.

Csak még egyszer megadatna, biztos közelséged,

soha, de soha nem engedném el a kezedet,

úgy vigyáznám, oly szorosra zárt erős vasmarokkal,

mint a véres-láncot tartó bilincs-vasszegek.

Vers:Kun Magdolna