A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. március 27., kedd

A boldogság



Ha megkérdezné tőlem valaki, mi az a boldogság,
azt felelném halkan, nem nagyon tudom,
csak sejtem, hogy mosolygással jár.
A boldogság talán olyan sete-suta csók,
mely még nem egészen kiforrott,
még nem egészen érett,
de mégis olyan érzésjel, ami elindít bennünk
egy különleges gerjedelmű belső melegséget.
Ha majd ez a melegség átjárja a testet,
és kúszva halad lefelé egészen a lábig,
oly erősen rezeg meg minden idegsejt,
hogy egekig szökell a lomha pulzusszám is.
Én úgy képzelem el a boldogság értelmét
mint azt az egyszerű kis dallamot,
mely fészket rak az ember szíve köré,
s mikor az elfelejti, milyen énekelni,
egy belső muzsikával tudatába játssza,
hogy a boldogság mindig ott van,
ahol a derűt hordó lélek
élet-vidámsága.

Vers:Kun Magdolna

2 megjegyzés:

  1. Én is így érzem, drága Magdi, de soha nem tudtam volna ilyen szépen leírni ...köszönöm !
    Nagyon jó a kép is :)

    Ölellek!

    VálaszTörlés
  2. Drága Mariann!
    Nagyon köszönöm kedves szavaid:)
    Örülök, hogy itt voltál.
    Szeretettel ölellek.Magdi

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.