A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. február 10., péntek

Kölcsön adnám lelkem


Kölcsön adnám lelkem,
ha nem volna rongyosra szakadt,
s ha nem vénült volna bele ez a folyton futó idő,
ami utolérhetetlen lépésekkel vége felé halad
Kölcsön adnám, ha tudnám, hogy átformálja azt,
kinek át-átkongó lelkében, csak üresség maradt.
Úgy eladnám lelkem a lelketleneknek,
kiket telhetetlen becsvágy hajt és uralkodó kényszer,
s kik zsarnokként űzik kisded játékaik
az egyre jobban eltiport jóhiszemű néppel.
Kölcsön adnám lelkem,
ha nem égne tűzpecsétként száz életseb rajta,
s ha nem keserítené azt a kíméletlen sors,
mely kitartásom már foszlányosra marta.
De azt elmondhatom büszkén,
hogy engem az élet megtanított arra,
amit a lelkünkben hordunk, lelkünkben rejtünk,
annak lesz az égben is
méltó foganatja.



Vers:Kun Magdolna

6 megjegyzés:

  1. Kiknek "eladnád", sajna nem vevők. :(

    VálaszTörlés
  2. Lélekkel meghalni emberibb, mint lélektelenül.
    Köszönöm értő szavaid.
    Szeretettel.
    Magdi

    VálaszTörlés
  3. Drága Annaliz!
    Én már éltem lélekkel, most annak is kellene viselni ennek terheit, akinek sosem volt lelke.
    Köszönöm, hogy itt voltál.
    Szeretettel ölellek.
    Magdi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hogy teher, vagy adomány...Ki tudja! Csak azt tudom, hogy nélküle nem lenne teljes az élet, és hol maradnának a verseid?:)

      Törlés
  4. Drága Lili!
    Lélek nélkül nem ember az ember.
    A fájdalmat és a boldogságérzést, csak a lélek teheti érezhetővé.
    Köszönöm szép szavaid és kedves látogatásod.
    Szeretettel ölellek.
    Magdi

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.