Egy más világ

Van egy világ, hol minden vágyunk kiteljesül bennünk,
s az elcsent röpke pillanatok tartalmasak lesznek.
Ahol az érzés dacos ereje, ledönt minden akadályt,
mi legmeghittebb percünkben is könnyet rejtegethet.
Itt nem baj, ha sóhaj kel szárnyra a fodros habok között,
és az egymásnak sugdosott szép szavak, kacagássá válnak,
mert itt minden valós gondolat egy lélekben rezdül,
mely szívmécsessel világítja a csillagéjszakákat.
Más ez a világ, mikor távol mindentől melletted lehetek,
s nem kell rágondolni a valótlanul szürke hétköznapokra,
amik sűrű magányt tükröznek, ha nem foghatom kezed,
mert nekem az a biztos betonpillér törött múltamra.
Jó lenne a mesék ezerszínű csodájában végleg elrejtőzni,
ott maradni, ahol minden jelenpillanat visszahoz egy hangot,
mely mindennél szebben játszik dallamot az érzéshúrjain,
mikor szorosan hozzád bújva újra és újra
az én szavaim hallod.

Vers:Kun Magdolna