Mi még itt vagyunk

 

Köréd sereglettünk, mi még itt vagyunk,

hogy tisztelettel adózzunk, hogy elbúcsúzhassunk,

és elmondhassuk  még egyszer utoljára néked,

milyen üres, céltalan lesz nélküled az élet.

 

Tudjuk, hogy lélekben, most is velünk vagy,

és tisztán látsz minket, hallod hangunkat.

Még tán mosolyogsz is rajtunk, tudván-tudva azt,

hogy idővel te is csak egy emlékkép maradsz.

 

Mert begyógyul minden seb mi a szívben nyittatott,

minden ami egykoron könnyhullást adott,

s akkor eltűnik bánatunk is, mely arcunkon hagyott,

mély ráncokba gyűrt barázdanyomot.

 

Így hát ne búsuljunk annyit, és ne szomorkodjunk,

mert egy napon majd mi is, hazautazunk,

és valósággá válhat végre az a nagy találkozás,

ahol minden elhunyt szerettünk újra viszontlát.

 

Az élet csak egy pillanat, melynek vége szakad egyszer,

így bármi ér is bennünket legyünk  türelemmel,

hiszen úgy sem tudjuk azt a sorsot megváltoztatni,

melynek odafenn fogják történését szóba foglalni.

 

Kun Magdolna