Egy régi ház, egy
régi emlék, egy édes öreg néni,
ki ablakából a
világot szeretettel nézi,
mert ő még hiszi,
hogy az emberség ott van valahol,
ahol a ráncos kéz a
fiatalra bízván ráhajol.
Egy régi ház, egy
régi emlék, s drága nagymamám,
ki már nem kopog be
soha többé az élet ajtaján,
s ki nem nézheti
ablakából, hogy megváltozott
az a világ, amiről Ő
csak szépet álmodott.
Egy régi ház, egy kedves néni emlékeztet arra,
hogy volt régen egy
világ, ahol a szeretet hatalma,
legyőzött minden
ármányt, s minden földi bűnt,
amely a jóságnak
valaha is ellene szegült.
Vers:Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.