A legnagyobb boldogság

A legnagyobb boldogság talán az lehet,

mikor unokáink apró lába velünk lépeget,

s mikor kéz a kézben haladunk azon irányba,

ahol sorsuknak útjait Isten vigyázza.

A nagymamák és nagypapák életüket adnák,

azért, hogy az unokákat ne érhesse bántás,

hiszen számukra az unokák is olyan kedvesek,

mint azok, akik őáltaluk megszülethettek.

Amíg a nagymamák és nagypapák szíve doboghat,

addig a gyermekek, s unokák vigyázva vannak,

hiszen elég egy rezdülésük, pár apró, kicsi könny,

s a bárányba bújt nagyikból a farkas előtör.

Az életünk is akkor teljes, akkor csodaszép,

ha megadatik számunkra néhány biztonságos kéz,

mely cirógatja arcunkat, vigyázza a léptünk,

hogy az élet rögös útján mindig célba érjünk.

Kun Magdolna