Ha majd a jó szülői háztól elsodor az élet,
és külön válván tőle a magad útját léped,
jusson eszedbe, az a ház mindig visszavár,
hogy az ott maradt emlékekben vigaszra találj.
Vigaszt találj, akkor, ha már senki sem maradt,
aki örülne majd annak, hogy hazalátogatsz,
aki mosollyal fogadna, aki ajtót nyitna néked,
aki könnyes szemekkel ölelne át téged.
Az a jó szülői ház, ahol gyermekkorod, élted,
megőriz majd neked minden szép emléket,
hiszen a házban lévő tárgyak, a bútordarabok,
mind-mind arról tanúskodnak, hogy egykor éltek ott.
Ott éltek mindazok, kiknek Te voltál a minden,
a levegő, az élet, egy fényt sugárzó gyöngyszem,
amely beragyogta életüket, addig a napig,
amíg a sors kacskaringós útja más felé nem vitt.
Amikor úgy érzed, körülötted összeomlik minden,
és mindennapjaidban egy percnyi öröm sincsen,
emlékezz újra, emlékezz a múltra, és máris érzed azt,
hogy akik igazán szerettek, azok melletted vannak.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.