Visszatekintés

Mikor visszatekintek múltamra, kicsit könnyezem,

megsiratom ifjúságom, első szerelmem.

Megsiratom tévedésem, csalódásomat,

s azt, hogy hinni mertem a hazug szavaknak.

 

Múltamban történtek jó és rossz dolgok,

melyek váltották egymást, mint az évszakok,

hol könnyebb volt, hol nehezebb elviselni azt,

hogy a sorssal szemben bárki alulmaradhat.

 

Néha, Én is feladtam, és nem küzdöttem meg,

azokért az emberekért, kik engem szerettek,

pedig életemre vigyáztak, szárnyuk alá vettek,

mikor napjaim, óráim, magányosan teltek.

 

Visszanézve múltamra, nincs mit szégyellnem,

hiszen családomért, magamért mindent megtettem.

mert hiába adódtak nehéz körülmények,

számomra, akkor is érték volt ez a röpke élet.

 

Az élet gyönyörű, minden nehézség ellenére is,

hiszen magában hordozza a szív érzéseit,

legyen az fájdalom, derű, boldogság vagy öröm,

Én minden percét áldom, és újfent megköszönöm.

 

 

Kun Magdolna