Ami a Te szíved is fájja

Gyermekeid boldogtalansága,

legesleginkább a, Te, szívedet fájja,

mert tudod, nem elég a védelmed,

ahhoz, hogy mások ne sebezzék meg.

 

Bárhogy is szeretnéd, hogy ne sérüljenek,

csalódástól, fájdalomtól, ne könnyezzenek,

nincs módod változtatni azon sorsukat,

mit nékik előírtak mit  reájuk szabtak.

 

Talán annyit tehetsz, hogy útmutatást adsz,

hátha az-az útmutatás, hasznára válhat,

hátha segít néki, hogy, Ő, is megértse,

örökös küzdelem az ember élete.

 

Mi édesanyák, csak egyet tehetünk,

hogy ne túlságosan sérüljön, önnön gyermekünk,

öleljük meg őket, hadd érezzék mind,

az anyai szívnél megértőbb szív nincs.

 

Gyermekeink tudják jól, nincs addig nagy baj,

míg vállaikra hajlik, két védelmező kar,

s míg megértéssel,  bizalommal, kitartással bírnak,

mind, akik a létük árán élni megtanít’nak.

 

Kun Magdolna