Ha adódna még alkalom

 

Ha adódna még alkalom, hogy hazamehetnék,

édesanyám konyhájába betekintenék,

és megkérdezném tőle, ma mi lesz az ebéd,

mi az mivel kényezteti kedves gyermekét.

 

Ha adódna még alkalom, én átölelném őt,

és mélységesen meghajolnék nagysága előtt,

mert a vele töltött idő alatt megtanultam már,

mit is jelent az a tudat, hogy van ki hazavár.

 

Ha adódna még alkalom, én elmondanám néki,

milyen nehéz nélküle létezni és élni,

és milyen nehéz úgy felkelni, úgy lefeküdni,

hogy csak könnyekkel tudok ráemlékezni.

 

Gyorsan fogy az idő, hisz peregnek a napok,

s bizony  én is érzem, hogy egyre gyengébb vagyok,

és egyre jobban félek attól, hogy egy szép napon,

virágillat árassza el, földi sírhantom.

 

Kun Magdolna