Élj az emlékekből, ha
már semmid sem marad,
ami boldoggá és
széppé tenné, tűnő napjaidat,
hiszen az emlék által
lesz, hogy újra érzed majd,
mily eleven minden, mi a múltba visszahajt.
Nem baj, ha
könnyezel, nem baj, ha zokogsz,
nem baj, ha emlékeid a
múltból visszalopod,
mert hidd el, csak
így gyógyulhat odabenn a seb,
ami valamikor régen tűzként égetett.
Amíg emlékezni tudsz,
amíg a múltba visszajársz,
mindig meglelsz benne
két gyönyörű szempárt,
ami rád ragyogta
egykor azt a földi boldogságot,
amiben önmagad örömét újra megtalálod.
,
Ki már véglegesen elment, vissza sosem téved,
de lelkében Ő is őriz
minden szép emléket,
mert hiába, hogy az a
másik világ tőlünk fényévekre van,
a távolság
legyőzhető gondolatokban.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.