Van, mikor túlságosan
megsebez bennünket az élet,
s e ellen védekeznünk
nem is lehetséges,
mert ha túl mély az a
seb mely szíveinket sérti,
nincs az-az akarat
mely a fájdalmat kivédi.
De akkor se engedjük,
hogy legyőzötté váljunk,
és csak az elhullajtott
könny legyen útitársunk,
hiszen mindig van
valami, ami láttatja is vélünk,
hol van egy másik út,
amelyre reá kell majd lépnünk.
Amíg a Jóisten velünk
van, amíg hiszünk benne,
nem lehet, oly csapás
mely háborút nem nyerne,
mert ha lesz is
ellenségünk, ha lesz is vetélytársunk,
Isten jóvoltából nem
kell meghátrálnunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.