Néha oly mélyre ás bennünket
az élet,
és oly keservvel
tölti meg a mindennapokat,
hogy elveszetté válunk
és mindent feladunk,
ami csitítja bennünk a
szívfájdalmakat.
Pedig erősnek kell
lennünk, akkor is, ha mások
gonoszkodó tetteikkel
porig aláznak,
s ha lelkünket csorbítják,
és büszkeségünk sértik,
mindazok kik társként
rótták életutunkat.
Ha kiállunk
magunkért, nem veszthetünk csatát,
mert mindig akad bennünk
annyi csöpp remény,
mely ahhoz kell, hogy
túléljük azt a sok-sok megbántást,
melynek fojtó
szorítása szíveinkig elér.
Kun Magdolna
Kép:Alex Venezia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.