Elveszett az emberség, elveszett a becsület,
így mind ezután úgy érzem, betyár világ közeleg,
betyár világ mi nem hoz ránk csak kínt és szenvedést,
mely erősíti szívünkben a félelemérzést.
Nem magam sajnálom, és nem is magam féltem,
mert e világban én már sok évet megéltem,
és hát nem is az én életem, és sorsom most a tét,
ha nem a felnövekvő csöppségek, a jövő nemzedék.
Mi lesz, velük kérdezem, ha ilyen betyár világ jön,
melyben túllépi a jóérzést az emberi közöny,
ami kiöl minden emberséget, és kiöl minden szépet,
mely helyes útra terelné ezt az eltévelygett népet.
Tennünk kéne valamit, hogy ne pusztuljon el
a múltban hagyott érték, mely egy szép
jövőhöz kell,
hiszen a múlt volt miben megtanultuk, becsülni
egymást,
mert tudtuk, csak így élhető ez a kegyetlen világ.
Ha nem cselekszünk helyesen minden veszve lesz,
s az a megálmodott régi élet már csak képzelet lehet,
képzelet mely bánatot és könnyeket terem,
mert hagytuk, hogy e betyár világ a régin túl tegyen.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.