Öleld meg az édesanyád

Ma tedd félre a félelmed, s örülj egy kicsit,

azért hogy néked még megadattatik,

átölelni, köszönteni azon Istenáldott lelket,

kinek lényétől lett életed szeretettől  teljes.

Ma mosolyogva kelj fel, hisz van ki vár reád,

ki ajtót nyit majd néked, ki vendégül is lát,

s kinek szemeiből pár könnycsepp bizton útra kel,

mikor elmondod néhány szóban, mit is érezel.

Mit érzel akkor, mikor szép Anyák napján,

szívedbe a szép gyermekkor  belemuzsikál,

hogy újfent meghalld azt a réges-régi hangot,

mely legtitkosabb álmaidnak igazáról vallott.

Ma legyél gyermek újra, és öleld át, anyád,

köszönd meg néki azt, hogy vigyázott reád,

és köszönd meg azt is, hogy egy világ kincse az,

amit lénye által te is magadnak tudhatsz.

Kun Magdolna