Óvó ölelés

Az édesanyád karjai védelmeztek téged,

mikor fájdalom gyötört, mikor ifjú szíved vérzett,

s mikor az első könnyes csalódás kínját élted át,

amibe veled együtt halt szerető anyád.

Ezek az óvó, védő karok vigyázták a léted,

mikor rossz irányba hajtott kamaszmerészséged,

és dacoltál az élettel, és dacoltál a sorssal,

mert hitted, amit teszel, nem egyezik a rosszal.

Ezek az áldott karok ringattak, oltalmaztak téged,

ha nem leltél otthont, sem olyan menedéket,

amelyik biztonságot adott volna mikor érezted,

szabadságra vágyásod túl messze repített.

Ezeket a melengető karokat, nagyon becsüld meg,

hisz csak általuk nyerhetsz boldog életet,

mert mindaddig, míg magad mellett tudhatod, anyád,

ellenség sem lehet ez az embertelen világ.

Kun Magdolna