Az élet vége felé

Így az élet vége felé megköszönöm azt,

hogy kitartottál mellettem a sok-sok év alatt,

és nem vittek el lépteid soha olyan messze,

hogy kezed a kezem végleg elengedje.

Így az életidőm alkonyán köszönöm neked,

hogy egy emberöltőn át szerethettelek,

s hogy együtt jártuk sors utunknak azon szegletét,

ahol nem volt ismeretlen a könny és szenvedés.

Amíg módom van rá, s amíg meg is tehetem,

ezerszer is elmondom, jó, hogy vagy nekem,

hisz tudom, ha egyszer ez az élet befejezett lesz,

te abban a másikban is fogod kezemet.

Kun Magdolna