Gyermekként mi úgy
éltük meg a mindennapokat,
hogy azokban mindig megtaláltuk boldogságunkat,
mert számunkra a
boldog érzés annyit jelentett,
hogy bebarangolhattuk az erdőt,
mezőt, réteket.
MI naponta fedeztünk
fel különleges csodát,
amiről bízván el is hittük,
hogy gyönyörű a világ.
s hogy a megálmodott
tündérmesék életre kelnek,
ha szabad teret
engedhetünk képzeletünknek.
A mi szívünk telve
volt örömmel és széppel,
mert nekünk sosem
volt dolgunk ártó ellenséggel,
hiszen mi megláttuk
egymásban azt az emberséget,
mi szegény és gazdag
közt nem tesz különbséget.
Mi bátran emlékezünk múltunk
szépségére,
az együtt leélt,
együtt töltött sok-sok boldog évre,
melyeknek minden
egyes másodperce körülöleli
öregedő szívünket,
mit az idő kezdett ki.
Vers:Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.