A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2019. május 22., szerda

Múlhatatlan fájdalom


Van, aki mindennap elsiratja párját,
hiába, hogy nem hallja már szíve zokogását,
sem azt mikor halk szavakkal imádkozik érte,
s kéri, a Jóistent, vegye őt melléje.

Mert nincs annál fájóbb, mikor elveszítjük azt,
aki hű társunk volt sok hosszú év alatt.
S aki kezünket simogatta könnyezve és csendben,
hogy lelki fájdalmunkon kicsit könnyíthessen.

Van, akinek nincs más földi boldogsága,
mint szeretett társának síron nőtt virága,
amelynek minden egyes lélegzete érezteti még,
hogy élet lengi körül a gödör sír-mélyét.

Amíg élet lengi körül a gödör sír-mélyét,
lesz, aki vigyázza a holtak emlékét,
s lesz, aki elejt értük néhány  Istenáldott könnyet,
mikor a múltbéli arcok a szívből előtörnek.

Kun Magdolna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése