A te nagymamád

Ki az, aki odafigyel rád,

ki meghallgat, ha kéred, és jó tanácsot ád.

Ki türelmes veled, ki féltőn ölel át,

s ha sírsz, letörli könnyednek sűrű záporát.

Ki az, aki dédelget, imádkozik érted,

és kéri a Jóistent, hogy segítsen meg téged.

Mert tudja, önnön élete csak akkor lesz nyugodt,

ha az Úr, úgy, mint ő, védelmezni fog.

Ki az, kinek te vagy legdrágábbik kincse,

egyszerű életének világnyi értelme,

s az a mindennél többet érő megvalósult álom,

mely túlszárnyalja magát életen-halálon.

Ki az, aki felmagasztal, ki nagyon büszke rád,

s ha megvisel az élet is, gyönyörűnek lát,

nem más, nem más, mint a te drága nagymamád,

ki halálának napjáig hűséggel vigyáz.

Kun Magdolna