Ők már kézen fogva
készülnek az örök utazásra,
ahol földön hagyott
lépteiknek nem lesz folytatása,
s ahol szíveiket nem
fájdítják azok a megaláztatások,
melyek elvettek tőlük
minden méltóságot.
Nekik már megadatott
sok-sok nap, sok-sok évtized,
melyben megőrizték
egymás iránt hűségeiket,
hűséget, mit társul visznek arra a hosszú útra is,
aminek fénybefutó
vége egy jobb világba visz.
Ők már megmutatták
milyen az összetartozás,
mellyel együtt tudtak élni egy emberöltőn át,
s amellyel együtt indulnak el arra a fényes túlsó partra,
ahol elhalkuló szívüket már Isten dobogtatja.
ahol elhalkuló szívüket már Isten dobogtatja.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.