Ha majd a halál szele
lengi át eme földi létem,
kérés nélkül mondj egy
imát, megnyugvásként értem,
mert minden egyes ima, mely szívünkből fakad,
hitet, reményt ad egy
újabb holnapnak.
Ha bocsánatot
nyer minden bűnöm, vétkem,
kérés nélkül mondj
egy imát, egyedül csak értem.
hogy ne legyenek
félelmeim, s hogy ne kételkedjek
az emberi jóságában, mi sokat jelentett.
Ha egy sápadt
őszi napon megrezdül az ág,
s Én már csak alant
nézem szívfájdító levélhullását,
kulcsold kezed lágy
imára, könnyezz egy kicsit,
és vésd fejfámra az
emlékezés áldott perceit.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.