Küzdöttünk egy életen
át, s mind elfáradtunk,
így halkabb lett
szívverésünk, szótlanabb ajkunk,
mert az a végtelen
kitartás mely utunkat kísérte,
vérrel lett
megírva sorsunk nagy könyvébe.
Ám bárhogy
elfáradtunk, s bárhogy megtörtünk,
mindig van annyi erőnk,
hogy életre keljünk,
mikor unokáink büszkén vallva fülünkbe súgják,
emberré válásunkhoz
szükségünk van rád.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.