A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2018. július 10., kedd

Egyszer majd



Egyszer majd sírunk felett hullatják lágy könnyeiket,
azok kik az életünkben nagyon szerettek.
Kik bennünk lelték meg azt a nagy-nagy kitartást,
amely által vitte őket tűzön-vízen át.

Egyszer majd csend vesz körül minket, néma hallgatás,
mely nem meséli többé szívünk szép szavát,
mert a szívünk jéghideg lesz, sápadt színű, vértelen,
miben fagyos halált hal a túlcsorduló  érzelem

Egyszer majd, túl távolról intünk, túl távolról nézzük,
ahogy sírhantunkról a szél, port kavar feléjük,
s ahogy e széllel szálló porszemekben újra tisztán éled 
az a földi élet mitől búcsút vettünk végleg.

Kun Magdolna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.