Sorsidőnkből annyi
évet eltékozolunk,
mert a boldogságot
keressük, az után futunk.
Így a nagy keresés
közben nem figyelünk arra,
hogy minden múló perc
az életünk rabolja.
Mikor rádöbbenünk mennyi
időt elvesztegettünk,
mint megtört emberek fájva
könnyezünk,
mert tudjuk,
visszahozni többé már sohasem lehet
azokat az
elfecsérelt, eltékozolt kérész éveket.
Mindennap egy újabb
nap, s abban kell meglelni
azokat a perceket,
melyekben boldog lehet lenni,
mert arra kell
gondolnunk, hogy ma még itt vagyunk,
de holnap talán más
felé visz csillagvonatunk.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.