Istenhez

Óvd és vigyázd, Uram, gyermekeimet,

könnyítsd meg vállaikon az élet-terheket,

s ha netán csüggednének, nyújtsd ki kezedet,

töröld le arcukról a ráfolyt könnyeket.

Mert egy napon én már nem tehetem meg,

hogy szíveikbe reményt, és hitet leheljek,

hisz ha lejár életidőm, búcsút kell majd venni,

s akkor nem tudom útjukat többé egyengetni.

Senki nincs ki nálad jobban megértené azt,

mily fájó ha szív a szívtől végleg elszakad,

s ha már halvány remény sem adattatik arra,

hogy bánatunk az idő egyszer begyógyítsa.

Én már megéltem általad sok, sok napot évet,

amit onnan fentről részemre kimértek,

így hát békével indulok el, nem vitatkozom,

 csak egy kérésem van, hogy vigyázd családom.