Egyre kevesebbszer

Egyre kevesebbszer emlékezem rád,

hisz minden boldog napban volt valami gyász,

amely könnyekbe fojtotta azt az érzelmet,

mit  más emberek talán meg sem ismertek.

Egyre kevesebbszer képzelem már azt,

hogy mi sétáltunk kézen fogva az őszi fák alatt,

ott hol csendes fájdalmunkat együtt sírtuk el,

mert úgy könnyedebbé vált a ránk simult teher.

Egyre kevesebbszer hiszem már el azt,

hogy általad volt örök telem virágzó tavasz,

és perzselő nyár is, amelyben pipacsvirág éledt,

míg szirmaiban szívem csonkjára nem égett.

Kun Magdolna