A legmélyebb érzést
is mélyre temeti
az a megbántás, mely
a szíved kezdi ki.
Mert a szív egy idő után
úgy védekezik,
hogy könnyekbe gyűjti
vélt sérelmeit.
A könnyek pedig egyszer
mind elapadnak,
s így nem hullnak
fájva, mikor bántanak,
és nem veszik erőd,
ha összetörik benned
szunnyadt tűzből
lobbant lángoló szerelmed.
Mert a könnyek
lesznek, melyek megtanítanak
mindarra, hogy sírni
soha nem szabad
azért aki érzéseid, vágyaid
sosem tisztelte,
s aki a szerelem varázsát
is másnál kereste.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.