Néha homályban úszik
a szavak ékessége,
mert lemarja fényét a
könnyek melegsége,
azoké a könnyeké, melyeknek
láthatatlansága
ítéli a szív érzését
pokoli halálra.
Hisz a könnyek azok,
melyek homályba csalják
a szívben megbújó érzés-ragyogást,
hogy napnál is szikrázóbb
gyémánttündöklése,
sápadva olvadjon a
tinta erejébe.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.