A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2015. november 12., csütörtök

Hervadás


Fáj ez a hervadás, ami sorvasztja a testem,
s az-az én tudat is, hogy így megöregedtem,
mert bizony a tűnő idő engem sem kímélt,
elvette hajamnak gesztenyeszínét.

S elvette arcomnak fiatalos báját,
selymes bőrömnek üde hamvasságát,
és elvette tőlem azt a féltett ifjúságot,
amire rárótt az élet sok-sok bánat-ráncot.

De hiába vette el ifjúságomat,
s hiába vont arcélemre bánatráncokat,
 lelkemmel nem bírt el, az fiatal maradt,
akár az érzések, mik a szívben fogannak.

Így hát nem baj, ha elillant a rohanó idő,
s az sem baj, ha deres hajam ezüstöt fénylő,
mert a régen volt múlt is tisztán láttatja,
az ifjúság ott él még azokban 
az ezüstösen fénylő,
deres szálakba.

Kun Magdolna


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése