Anyám rózsái folyton
könnyesek,
mintha éreznék, lassan
nyárvég közeleg
Nyárvég miben
lehullják a sziromlevelet,
azt, amit az őszi
szél messzire kerget.
Anyám is rózsa volt,
folyton könnyezett.
Olyankor szemében
derengtek a csillagos egek,
mert akkor hullt
leginkább anyámnak a könnye,
mikor az éji-magány
karja féltőn átölelte.
Látod anyám, látod,
már én is könnyezek,
mert közelről hallom
azt az őszi éneket,
amely lehullatta
rózsáidról a sziromlevelet,
s ami egyszer engem
is avarba temet.
Kun Magdolna
Szívfájdító és mégis gyönyörű. Kellemes hétvégét Csillaglány! :)
VálaszTörlésKöszönöm szépen kedves Józsi!
TörlésSzép hétvégét kívánok én is!
Különös szépség a versed Magdika...
VálaszTörlésSzeretettel - Miki
Köszönöm Miki!
VálaszTörlés