Lobogj még bennem, büszke ifjú láz,
szítsd, csak szítsd a vágyak parazsát,
ne hamvassza pernyévé az átkozott idő,
sem a szálló füstbe bódult virágtemető.
Égesd csak belém pecsét-nyomodat,
hadd érezzem testemen a forró lángokat,
s azt a sejtjeimbe ivódott égett illatot,
mit karcolt tűzjeled bőrömön hagyott.
Kun Magdolna
"Lobogj még!", Kedves Csillaglány! :)
VálaszTörlésÚgy gondolom a vágy is ugyanolyan halhatatlansággal bír, mint a lélek, így életünk végéig olthatatlanul ég bennünk, szívperzselő lángja:) Köszönöm, hogy itt voltál, kedves Józsi:)
VálaszTörlés