A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. december 20., csütörtök

Angyalszárnyakon


Nagymamám mindig azt mondta nekem,
eljön az-az idő is, mikor nem leszek,
s akkor majd kicsi unokám, ott fenn az égiek
fogják meg helyettem árva kezedet.

Küldenek a földre néhány kicsi angyalt,
akik vigyázzák helyettem minden léptedet,
akik úgy ölelnek át, olyan meleg szívvel,
mint ahogyan azt egykor, én tettem veled.

Mikor sötét éjszakákon felnézel az égre,
és tündökölni látsz sok messzi csillagot,
érezd azt a puhán-puha, selymes melegséget,
mit köréd simítanak a földi angyalok.

Minden simításban hinni fogsz majd abban,
hogy fentről nézve is rád vigyázhatok,
mert ég és föld között sem léteznek határok,
ha két szív távolsága egy úttá fogyott.

Kun Magdolna

4 megjegyzés:

  1. Nem tudom hogy az én játékomra reagálva raktad e föl az angyalkát de nagyon örültem neki !!!!
    Tetszik nagyon a versed is nagyon csodálatos !!!!!

    VálaszTörlés
  2. Drága Ildikó!
    Nagyon megtetszett ez az angyalkás fotó és a versemhez, ezt találtam a legmegfelelőbbnek:)
    Köszönöm kedves szavaid és megtisztelő látogatásod.
    Ölellek.
    Magdi

    VálaszTörlés
  3. Drága Bohóc!
    Boldog és szép Karácsonyt kívánok én is!
    Szeretettel.
    Magdi

    VálaszTörlés