Éjjel, mikor
szobádban
csak te vagy és a
csend,
vedd elő a képzeleted
és suhanj át vele,
abba a színekkel
tarkított
ábránd-világba,
ahová soha nem ér el
a gonoszság keze.
Ott vegyél magad elé
egy üres palettát,
fess rá magas ormú hegyet,
kerek erdőt, rétet,
minden olyan
szépséget,
ami örömmel tölt el,
ha úgy érzed, túl
nehéz
körötted az élet.
Az a világ más lesz,
szebb és boldogabb,
mint, ami ébredéskor
eléd tárja
valóságodat.
Mert abban a világban
nem ismert a bánat,
ott nem árasztja
könny sem
gyűrött kispárnádat,
hisz az a hely lelkednek
azon otthona,
ahová csak az mehet,
kit beengedsz oda.
Kun Magdolna
Álomként dereng bennem az általad lefestett napsugaras percek zamata, Drága Magdi. Köszönöm, hogy gyönyörködhettem lelked szépségében ma is, úgy viszem sejtjeimben tovább, mint fények illatát a Nap.
VálaszTörlésÖlellek igaz szeretettel: Dana
Ábrándos álomvilágunkban szabad utat kap a szív, és akadály nélkül szárnyalhat, amerre csak kedve tartja. Köszönöm szép gondolataid drága Dana!
VálaszTörlésSzeretettel ölellek.
Magdi